Dunakeszi, Állomás sétány 15.

Kivittem a hallgatókat az Ilka patakhoz a délutáni mérésre. Volt másfél órám, két út állt előttem: alszom egyet, vagy Gérecz nyomába indulok. Utóbbi mellett döntöttem (akik jobban ismernek, tán el sem hiszik…), s a gödi tábor felé ívelő jobb kanyar helyett nagy erővel nyomtam a gázpedált Dunakeszi irányába. A kettes főútról nem lehetett balra fordulni, így kisebb kavillózás után sikerült csak Dunakeszi-Gyártelep állomás felé hajtanom, s a sínek alatti félhomályos aluljáró előtt bekanyarodnom az Állomás sétányra. Szűk és barátságos utcák nyíltak a dús növényzettel benőtt egy-két emeletes házacskák között. Meseországba érkeztem!

Budapest, Munkácsy Mihály utca 34.

Az Andrássy útról nyíló elegáns utcák hagyományosan a követségi rezidenciáknak, arisztokraták palotáinak, művészek és tisztviselők bérházainak a gyűjtőhelye. A Munkácsy Mihály utca 34. számú ház hatalmas méretű saroképület, kisebbik homlokzata néz csak a festőről elnevezett utcára. A nagyobbik, több traktusú homlokzat a Podmaniczky utcára nyílik, s máris megérthetjük, hogyan kerülhetett ide a Gérecz család. A Nyugati pályaudvar kihúzó vágányai mellett építette a MÁV dolgozóinak ezt az épületet, és még több hasonlót a Nagykörút felé. Vitéz Gérecz Ödön 1939-ben, vagy 1940-ben hozta ide feleségét és három fiát, pontos dátumot sehol nem sikerült fellelnem, és ő maga csak nagyon rövid ideig élvezhette a polgári miliőt, mert 1943. március 15-én elhunyt. Attila bátyjai még szintén a negyvenes években kirepültek otthonukból, Árpád híres zenészként Svájcba, Ödön pedig Londonba emigrált.

Fő utca 70-78.

Vagy: Gyorskocsi utca 25., Nagy Imre tér 1. , Kacsa utca 4-8.
(Az épület történetének leírása itt olvasható.)

Gérecz Attila életének egyik legsötétebb helyszíne, ahova nem kellett külön elzarándokolnom, mivel nap mint nap autózom, vagy biciklizem el mellette a munkahelyem-otthonom tengelyen. Bár arról sincs pontos leírás, hogy azon a decemberi estén hová vitték először a költőt (Cservenka Gyula barátját visszaemlékezése szerint az Andrássy út 60-ba, valószínűleg néhány hétig Gérecz is ott állta a vallatók ütéseit), de az bizonyos, hogy a Fő utcai ÁVH központban is folytak kihallgatások, és a tárgyalásaik szinte bizonyosan a Katonai Bíróságon zajlottak. A Dr. Horváth Ferenc ügyként kezelt perben kémkedés és összeesküvés volt a vád, összesen huszonnyolc embert tartóztattak le, közülük ötöt ítéltek halálra, és hármat végre is hajtottak, ugyancsak a Fő utcai épületben. Két halálos ítéletet életfogytiglanra változtattak, egy fő egyből ezt a tételt kapta büntetés
ül. G.A. erről szóló versében négy halálos ítéletre utal, lassan hozzá kell szoknunk, hogy semmit nem tudhatunk biztosan: máshogyan emlékszik ő, mást mondanak a levéltári adatok, és más szerepel a Börtönvilág Magyarországon című könyvben is.

Gyűjtőfogház

A Kisfogházban raboskodott és kivégzett forradalmárok emlékét az épület földszinti részén és udvarán kialakított Emlékhely őrzi.http://www.1956-kisfoghazemlekhely.hu/

Az egyik első önálló mérnöki munkám volt a Sírkert utcai aluljáró rekonstrukciójában való részvétel. Még élt Apám, aki tizenhárom éves koromban mesélt először saját börtönélményeiről, hogy aztán folytassa haláláig. Itt ne valami szívet markoló, sírásra késztető, szomorú történeteket képzeljen el a Kedves Olvasó, épp ellenkezőleg, hatalmas hahotázások és térdcsapkodás kísérte az ezerszer meghallgatott anekdotákat! Részint az előadó magával ragadó stílusa, másrészt a politikai foglyok végtelen – karikatúrába illő –ügyefogyottsága miatt. Képtelenek voltak megjegyezni a napjában többször előadott jelentés szövegét, elfelejtették, hogy kik és hányan vannak egy cellában, a küblik helyzetéről és a tisztálkodás lehetőségeiről nem is beszélve. Persze ma már tudom, hogy Apám történetei a túlélés legfontosabb kapaszkodói voltak, a humorba transzformált szenvedés mini foglalatai. Annál a bizonyos munkánál a Gyűjtőfogház falait bámulva nehéz volt elképzelnem, hogy az ártatlanul lecsukott fiatalemberek oly vidáman raboskodtak volna ott az ötvenes években, mikor a már szabad Magyarországon sem nyújtott valami bizalomgerjesztő látványt. A 301-es parcellát is akkor néztem meg életemben először, egy kóbor kutya megkergetett, más élőlénnyel nem találkoztam a csípős november délelőttön…

Vác, Köztársaság út 62-64. Váci börtön

A váci börtön eredetileg elszegényedett nemesifjak konviktusának készült Mária Terézia idején (1740-1780), II. József azonban 1784-ben bezáratta az egyházi fenntartású intézményt. Később terveztek ide hatalmas elmegyógyintézetet, de a váciak inkább a Ludovika katonai akadémiát látták volna szívesebben a Duna-parton álló épületben.

Végül az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után vezették be Magyarországon is az osztrák büntető törvénykönyvet. Így honosodtak meg nálunk is a modern börtönök, addig ugyanis nem a rabok elzárása volt a büntetések módja. Az egyik első újonnan kialakított börtön lett a váci is, amely 1855-től működik.

Aladár utca 16.

Egész nap államvizsgán ültem, a héten még két ilyen nap várt rám, gondoltam pihenésképpen elugrom a Műegyetemhez viszonylag közeli utcába körülnézni kicsit. A Google Maps-on talált térkép alapján nagyon ismerősnek tűnt a környék, mégis csak odaérve esett le a tantusz: ebben az utcában lakott több gimnáziumi osztálytársam is! De hogyan lehetséges, hogy nem rémlik az Aladár név? Utólag néztem utána, hogy 1957-től 1990-ig Asztalos János utcának hívták. Na és ki volt ő? ÁVO-s tiszt, aki a pártház védelmekor esett el a forradalom idején. Igazi ellenforradalmár. Az én kamaszkoromban ilyen emberről neveztek el egy olyan utcát, amelyikben árulás folytán 1954. július 21-én elfogták a két év múlva megvívott szabadságharc hősi halottját. Persze, mi akkor semmit sem tudtunk és tudhattunk! (Némi elégtételül szolgál a létező szocializmussal szemben, hogy jól szervezett agitpropos hálózata ellenére Asztalos Jánosról sem tudtunk semmit…) Csakúgy, mint Petőfiről nevezett iskolánk (Géreczet szokás ’56 Petőfijének is titulálni) épületének szomszédjában az utolsó éveit töltő Ottlik Gézáról. Valószínűleg a velünk idős Kölcseysek sem hallottak a szomszéd házban korábban élt Gérecz Attiláról. Szóval a mi korosztályunk elszigetelődése és az unalomig szidott mai korosztály virtuális térben ténfergése között sok párhuzam felfedezhető, közös gyökerekkel.

Márianosztra, Pálosok tere 1, Márianosztrai Fegyház és Börtön

 Az egyik legrégebbi magyar büntetés-végrehajtási intézmény épületét 1352-ben Nagy Lajos király a magyar alapítású Pálos Rend kolostorának építtette. A mellette lévő templomot Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. A kialakuló település a későbbiekben a „mi  Máriánk ” után kapta a Márianosztra elnevezést. A Rendet 1786-ban feloszlatták, a kolostorépület a kincstár tulajdonába került.
Az 1848-1849-es szabadságharc leverése után Magyarországon az osztrák büntetőjog lépett  hatályba, ennek megfelelően nagyszabású börtönépítés kezdődött országszerte. Az  üresen  álló kolostorépületet a kormány 1858. évtől kezdődően 40 évre kibérelte és országos női fegyintézetté szervezte, működtetését a Szent Vince Rend irgalmas nővéreire bízta. A „Keresztény Szeretet Lányai” 1858. augusztus 15-én érkeztek az elhagyatott kolostor- épületbe, és megkezdték a felkészülést az elítéltek fogadására.